Tavasz

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

A legtöbb élőlény a Földön – az eddigi ismereteink szerint – a napfénynek köszönheti létezését, a Naphoz kötődik. Így aztán a csillagászati évszakváltás a napok folyamatos változásán belül azon időpontokhoz kötődik, amikor fizikusan nézve jelentős változás következik be. Az évszakok váltakozása a Föld Nap körüli keringésének következménye. A dologhoz szigorúan hozzátartozik, hogy a Föld nem csak a Nap, hanem a saját tengelye körül is kering. Ez a két keringés időben úgy játszódik le, hogy egész számú többszöröse az egy évnyi napot megkerülő pályának, a napi változásoknak.

Csillagászati értelemben a tavaszi nap-éj egyenlőség idején kezdődik a tavasz, azaz akkor, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ez nagyon jól számolható. Percnyi pontosan lehet tudni, csillagászati értelemben mikor kezdődik a tavasz, de még az sem jelenti attól a perctől az időjárás gyökeres változását.

2024-ben ez az időpont március 20., 03:07 UTC (magyar idő szerint: 04:07)

Ez érdekes lehet, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség napja (az északi félgömbön) közismertebben március 21. Ez a jeles nap sok ismeretterjesztő és tankönyvben is így szerepelt pár éve még. Pedig ebben az évszázadban 2011-ben fordult elő utoljára, hogy hazánkban a naptár március 21-ét mutat a csillagászati tavasz kezdetének időpontjában!

Miért?

Egy sziderikus év hossza, azaz az az időtartam, ami alatt a Föld egy teljes kört tesz a Nap körül 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, de ez nem egyezik meg azzal az időtartammal, ami eltelik pl. két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között (tropikus év), ami „csak” átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc. A jelenleg használatos naptár megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható ugyanis, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A naptárkészítés nehézségét az okozza, hogy egy (naptári) év csak egész számú napból állhat. Köztudomású, hogy ezért vannak szökőnapjaink, ill. szökőéveink. Ha három 365 napos évet mindig egy 366 napos követ, akkor a naptári év átlagos hossza 365 nap 6 óra. Ez volt az évszázadokig használt Julián-naptár alapja (az elnevezés Julius Caesarra utal, az ő idejében vezették be ezt a rendszert). Csakhogy így 11 perc és 15 másodperc eltérés mutatkozik a tropikus évhez képest (ennyivel hosszabb a Julián-naptár szerinti átlagos év), ami talán nem tűnik soknak, de évszázadok alatt komoly elcsúszást okozott.
A tropikus év 365 és egynegyed napos hossza azt jelenti, hogy amikor két egymást követő tavaszkezdet között nincsen szökőnap, akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a napéjegyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell egy picit (szűk 6 órát) a Földre, hogy megérkezzen abba a helyzetbe, amikor a Nap az Egyenlítő „fölé” ér. Ha azonban szökőnapot iktatunk be, akkor naptárunk csak 366 nap után tér vissza ugyanahhoz a dátumhoz, viszont ekkor már kb. 18 órával meghaladtunk egy tropikus évet, ezért az évszakváltások ilyenkor visszacsúsznak (bő) 18 órát.

A következő években a tavaszi napéjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak (UTC):
2025.03.20. 09:02
2026.03.20. 14:46

Az újabb tankönyvekben már március 20-a szerepel a csillagászati tavasz kezdeteként, de azért a mondóka valószínűleg nem változik, így a zsákban továbbra is Benedek hozza majd a meleget…

Forrás: hirek.csillagaszat.hu ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium