EuMet Időjárás előrejelzés

A gabonakörökhöz hasonló jelenségre lett figyelmes Kaylyn Messer, az otthonától nem messze található Middle Fork Snoqualmi folyón, Seattle szomszédságában, Washington államban. Több méter átmérőjű, teljesen szabályos, folyamatos forgó mozgást végző jég-korong volt látható a folyó közepén.

Nem csak hazánkban, illetve Európában, hanem az Egyesült Államok északi felén is komoly fagyok vannak/voltak az elmúlt időszakban. Hatására sok természetes víz, tavak és folyók egyaránt befagytak, illetve jegesedés indult meg rajtuk. A Middle Fork Snoqualmi folyón, a jégpáncélban meglepő jelenségre lettek figyelmesek az ott élők. Teljesen szabályos kör alakú jégkorong alakult ki, mely folyamatos forgó mozgást is végez. Kaylyn Messer meg is örökítette a meglepő látványt videón és fényképeken:







Ez a jelenség ugyan hasonlítható a gabonakörökhöz, de ellentétben azokkal, ennek kialakulására teljesen természetes magyarázat van. Kialakulásának feltétele a hosszan tartó, fagyos időjárás, és egy lassú folyású folyó, melynek felszínén elkezdődik a jegesedés, illetve a folyó sodrásában kialakuló örvény jelenléte. Legtöbbször Skandináviában, illetve Észak-Amerikában figyelhetőek meg, logikusan, hiszen ezeken a helyeken adottak a legjobb feltételek kialakulásukhoz, de már találkoztak a jelenséggel Angliában és Walesben is. Esetenként 15 méter körüli átmérőjű jégkorong is kialakulhat.
Az összefüggő jégpáncélból letörő jégdarab az örvény okozta folyamatos körforgásba kezd, és ahogy újra meg újra nekiütközik az őt körülvevő jégpáncélnak, fokozatosan szabályos kör formára kopik a széle.

Fotó: Kaylyn Messer; Middle Fork Snoqualmie folyó, 2017. 01. 07.

Forrás: Wikipédia, Kaylyn Messer blog

FRISSÍTVE PÉNTEK REGGEL

Az alábbi mozgóképen a péntek hajnaltól szombat estig várhatóan lehulló csapadék alakulása figyelhető meg időben és halmazállapotban a péntek reggeli modellfutás szerint.
(fehér vonal=hó; rózsaszín vonal=ónos eső; piros vonal=eső)

A jelentősen váltakozó hőmérséklet miatt, a kialakuló hóvastagság megbecslése igen nehéz, de továbbra is az olvasható ki, hogy északkeleten és délnyugaton várható a legtöbb csapadék, mely ott a 20-25 mm-t is meghaladhatja. Ez, ha az időközben átmenetileg sokfelé várható olvadást és azt erősítő esőt nem vesszük figyelembe, átlagos esetben kb. 25 cm vastagságú hótakaró kialakulásának lehetőségét is jelenti. De alacsonyabb hőmérsékleten, amikor kevesebb víz és több levegő keveredik a hókristályok közé, ez több, míg magasabb hőmérsékleten kevesebb is lehet.
Mivel az ország északi területein, északkeleti határvidékén, illetve az északi hegyekben várhatóan nem emelkedik jelentősen fagypont fölé átmenetileg sem a hőmérséklet, illetve a csapadék halmazállapota is folyamatosan a havazást teszi valószínűbbé, ott várható a legvastagabb hótakaró kialakulása (15-25 cm felett is akár), dacára annak, hogy délnyugaton mm-ben valamivel több csapadékra van kilátás.
Délnyugaton a kezdeti gyenge esőt, péntek délután havazás váltja. Becslésünk szerint péntek délutántól szombat estig 10-20 cm gyűlhet össze.
A délkeleti országrészben kezdetben ónos eső, majd eső, estétől havas eső várható, és azt követően, csak szombatra virradó éjszaka és szombaton napközben valószínű hóesés, így ott jóval kevesebb, 0-5 cm valószínű.
Északnyugaton péntek délelőtt még ónos és havas eső, eső most a legvalószínűbb, majd fokozatosan gyengülő havazásba vált a csapadék. Ott 0-8 cm hó a legvalószínűbb, de olvadás is várható.
Az ország középső területein, így pl. a főváros térségében a hajnali órákban ónos esőre, havas esőre, fagyott esőre, majd havazásba forduló csapadékra kell készülni. Mérsékelt intenzitású hóesésből 5-10 cm friss hó gyűlhet össze szombat estig.
A főváros térsége épp a havazás déli határán helyezkedik el. Jelenleg a havazás felé látszik dőlni a mérleg, így Budapesten is a 10-15 cm-es hótakaró kialakulása most a legvalószínűbb.

Mindenesetre szerte az országban téli közlekedési viszonyokra kell készülni a pénteki nap folyamán. Az utakat, járdákat pedig tanácsos mihamarabb letisztítani, ugyanis a havazást követően ismét erős fagyokra van kilátás, azaz a le nem tisztított útszakaszokon komoly a jegesedés, jégbordásodás veszélye!!

További elemzéseket olvashat a megyei előrejelzések alatt, illetve a fő oldalon frissített országos előrejelzésben, és ajánljuk az előrejelzési térképek böngészését is.

A napok óta tartó, szokatlanul erős fagy hatására nem csak a tavaink felszíne fagyott be, hanem egyre nagyobb jégtáblák jelennek meg folyó vizeinken is. Sőt a holtágak többségén már összefüggő a jégtakaró.

Valójában minden évben van 2-3 hét, amikor a Dunán több-kevesebb jégtábla jelzi, hogy tél van, gyakoriak a mínuszok, de arra már kevesen emlékezhetnek saját tapasztalatból, hogy a folyó teljes szélességében befagyjon, összeálljanak a jégtáblák, sőt annyira meg is vastagodjon, hogy arra rá is merészkedhessünk. (Egy-egy nehezen érthető és elég rossz végkimenetelű terepjárós kísérlettől eltekintve 🙂 ).
Pedig még történelmi esemény is fűződik a Duna jegéhez. Egyes történelemkönyvek szerint Hunyadi Mátyást a Duna jegén összegyűlt nép közfelkiáltással választotta meg Magyarország királyának. (Ha mélyebben után olvasunk ennek a történelmi eseménynek, akkor az derül ki, hogy maga a koronázás és választás ugyan valószínűleg nem a jégen zajlott, de mindenesetre az ünneplő tömeg a Duna jegén is ünnepelte az új királyt.)
A legutóbbi olyan alkalom, amikor a Duna teljes szélességében befagyott, annyira, hogy elbírjon embereket is, 54 éve, 1963 telén történt. Ezt az eseményt több fényképen is megörökítették az utókor számára.

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István

Pár kép a 2017-es jégzajlásról:

A Dunán zajló jegesedést a part mentén élők mindig baljós előjelnek tekintették. Tavasszal ugyanis, amikor az enyhébb idő beköszöntével megindult a folyó északi szakaszain a jégzajlás, a fentről érkező jégtáblák, a Kárpát-medencében többnyire még jégpáncélt találtak, ezért egymásra torlódtak és visszaduzzasztották a folyó vizét. Ha elég víz gyűlt össze, a megnövekvő nyomás hatására a jégtorlasz megemelkedett és pusztító “romboló hajóként” továbbúszott, rendszerint minden útjába kerülő dolgot letarolva.

Forrás: Dunaiszigetek.blog

Megnyílt a jégpálya az Agárdi Popstrandon, a Velencei-tónál – tájékoztatta az MTI-t a programok főrendezője szombat reggel.

Turbók János elmondta: a popstrandnál kijelölt pályán biztonságos, 11 centiméter vastag természetes jégfelület várja a téli sportok kedvelőit. Az ingyenes jégpályán fakutya- és korcsolyakölcsönzéssel, melegedővel, büfével és fűtött nyilvános vécével is várják a vendégeket. A jéglejáró stégnél a biztonság érdekében léceket és deszkákat is kihelyeztek – tette hozzá. A tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha a vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert.
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról tájékoztatott, hogy a szabad vizek jegén csak abban az esetben szabad tartózkodni, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, nem mozog, és akkor is csak azokon a helyeken, amelyek nem esnek tiltó rendelkezések hatálya alá.

A Balatonon még nem nyitottak hivatalos korcsolyázási lehetőséget. Noha vasárnap délelőtt már 13 centiméteres jégvastagságot mértek Siófoknál, a vízi rendészet továbbra sem ajánlja téli sportolásra a Balaton jegét, annak egyenetlensége miatt. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Méhes Dóra elmondta: hogy a korábbi napok szeles időjárása több helyen megtörte a jeget, és bár a szabaddá vált vízfelületek azóta a nagy hideg miatt újra befagytak, de ezeken a területeken a jégvastagság még nem éri el a 10 centiméteres vastagságot, vagyis az nem biztonságos. Fonyódtól nyugatra ráadásul kisebb hódara is hullott, ami eltakarja a jég egyenetlenségeit.

A Dunán úszó jégtáblák Győrnél – fotó: Opre Gábor

A Duna vizén is jégzajlás indult meg. A holtágak sokfelé befagytak, de ezek jégvastagsága igen bizonytalan, nem tanácsos rájuk merészkedni. Ugyancsak ez a helyzet a Tiszán, illetve annak holtágain kialakult jégpáncéllal.

A Vízirendészeti Rendőrkapitányság arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad vizek jegére csak akkor szabad lépni, ha az már kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog. Éjszaka vagy rossz látási viszonyok között pedig még akkor is tilos a jégen tartózkodni, ha egyébként biztonságosnak számít. Ugyancsak tilos a jégre lépni kikötők területén, valamint a folyókon, rianás esetén a Balatonon.
Azt is javasolták, egyedül senki ne menjen a jégre, ne álljanak szorosan egymás mellé nagy csoportban. Ha gyanús ropogást, recsegést észlelnek, azonnal a jégre kell feküdni és hason csúszva meg kell próbálni elérni a legközelebbi biztos pontot, partot, stéget – írták.
Beszakadás esetén igyekezni kell a jég szélében megkapaszkodni, a legközelebbi biztos pont felé mozdulni, közben segítséget kérni. Kerülni kell a felesleges mozdulatokat, hogy a ruházatban lévő szigetelő légréteg ne tudjon távozni. Partot érés után azonnal meleg helyre kell menni, meg kell szárítkozni, forró, meleg italt tanácsos fogyasztani, de kerülni kell a kávé és az alkohol fogyasztását – olvasható a közleményben.
Azt is javasolták, hogy senki ne kezdjen felelőtlenül mások mentésébe, mert azzal az életüket kockáztathatják, inkább hívjanak segítséget. A mentést végzőt kötelekkel kell biztosítani, vagy egy hosszú erős ágat, ruhadarabot nyújtva a bajbajutottnak, ha pedig többen vannak, egymás lábát fogva, “hason fekvő láncként” is segíthetnek. Ezután pedig azonnal hívni kell a mentőket – emelték ki.

Forrás: MTI

A Bakonyban található Olaszfaluban szinte biztos, hogy fehér lesz a Karácsony első fele.

Dacára annak, hogy jelentős hó hazánkban nem hullott, és hosszú napok óta anticiklon okozta ködfelhőzet jellemzi az időjárást, ebben a kis faluban és környékén kb. 10-15 cm-es hótakaró, illetve zúzmara réteg alakult ki.
Évek óta tapasztalják ezt az ott lakók. A jelenség kialakulásában közrejátszanak a közelben működő sípálya hóágyúi, igaz nem közvetlenül, csak közvetve. A ködfelhőzetben, a felszín közelében adott közel 100 %-os relatív páratartalomhoz adódó minimális többlet is elegendő a kicsapódáshoz, illetve a levegőben lebegő mikroszkopikus méretű jégszemcsékhez, melyeket az egyébként igen gyenge légmozgás is képes pár km-re odébb szállítani, hozzáfagynak a ködöt alkotó mikroszkopikus vízszemcsék, havazást, illetve erős zúzmaraképződés okozva. Ez is egyfajta “ipari havazásnak” nevezhető, nem a magas légköri változások okozzák, hanem emberi beavatkozás idézi elő, melyet a meteorológus nem tud előrejelezni.
A Karácsonyra várható enyhülés előreláthatólag itt is olvadást idéz elő.

A településen készült fotókat Landy-Gyebnar Mónika készítette:

A legfrissebb modellszámítások szerint szerdától enyhébb, de borongósabb és csapadékosabb idő várható hazánkban.

Ahogy a csapadékosabb, enyhébb légtömeg eléri a jelenleg a Kárpát-medencében található hideg légtömeget, a kezdetben lehulló csapadék halmazállapota igen vegyesnek ígérkezik.
Ugyan szerte az országban előfordulhat gyenge, szitáló csapadék, de említést érdemlő mennyiség elsősorban az északi országrészben valószínűsíthető. Szerdán reggel és délelőtt havas eső, hó, majd nyugaton egyre inkább eső valószínű, míg az északi, északkeleti térségében, különösen a határvidéken a havazást havas eső, illetve átmeneti ideig akár ónos eső, ónos szitálás is válthatja.
Az alábbi animáción csak a téli halmazállapotú csapadék várható alakulását követhetjük nyomon. Fehérrel a hó, rózsaszínnel az ónos eső látható. A képre kattintva további előrejelzési térképeket nézhetnek meg!

Utóbbi talán az egyik legbalesetveszélyesebb téli csapadékforma, ezért különösen fontos, hogy ne érje meglepetésként se az autósokat, se a gyalogosokat, se az útkezelő szerveket!

Már pénteken délutántól egy kiterjedt mediterrán ciklon hoz jelentős mennyiségű csapadékot hazánk fölé. Kezdetben a délnyugati, majd a nyugati országrészben várható jelentős mennyiségű eső, majd szombatra virradó éjszaka a csapadék átterjed a középső és déli, szombat reggel, illetve délelőtt a keleti, északkeleti területekre is. Szombaton napközben is sok csapadékkal kell számolni.

Vasárnap délig, a nyugati határvidéken lehulló csapadék összege elérheti a 45-50mm-t, a Dunántúlon 35-45 mm, a középső országrészben 15-30 mm, délkeleten 15-25 mm, míg északkeleten 10-15 mm körüli csapadék lehullása valószínűsíthető.

A vasárnap délig várhatóan lehulló csapadék összege

A csapadék halmazállapotát tekintve a bizonytalanság mindenképpen nagyobb. A legfrissebb modellfutás eredményeiből az olvasható ki, hogy az Alpokalján már péntek estétől számítani lehet a csapadék télies halmazállapotára. A hegyekben havazásra, míg alacsonyabban fekvő területeken inkább havas esőre, vizes hóra.
Ezt követően szombat reggel és délelőtt, az északnyugatira forduló, erős széllel beáramló hideg levegő hatására a Dunántúlon már nagyobb területen válthat havas esőbe, a hegyekben havazásba a csapadék. Különösen a Dunántúl középső területein van nagyobb esély téli halmazállapot megjelenésére.

A felhőzet, szél és csapadék várható alakulása. (piros vonal eső, fehér vonal hó)

Szombat délután, a Nyugat-Dunántúlon valószínűbbé válik a havazás síkvidéken is, miközben a havas eső és hegyvidéki hóesés határa kissé behúzódik a középső országrész fölé, valamint az Északi-középhegységben térségében is megjelenik a téli halmazállapotú csapadék. Mindeközben a havazás gyorsan gyengül a nyugati határvidéken.
Szombat este és éjszaka a csapadék intenzitása jelentősen visszaesik, nyugaton lényegében meg is szűnik, de már a középső és keleti országrészben is megjelenhet a téli halmazállapot.

Szombatra virradó éjszaka viharos északnyugati szél támad a havazás mellett a Nyugat-Dunántúlon, majd szombaton országszerte megerősödik a szél. Hófúvás kialakulására elsősorban az észak-dunántúli hegyekben vannak meg a feltételek. Másutt a várhatóan vizes havat nem tudja olyan könnyen hordani a szél.

Egy igen érdekes és ritka jelenség fogadta az Észak-Nyugat Szibériában található Nyda városka lakóit, ahol az Ob-öbölben több ezernyi, óriási hógolyó keletkezett.

1 méter átmérőjű hógolyók is vannak köztük. Fotó: Sergei Bychenkov

Egy kb 11 km hosszú partszakaszt borítottak be a különböző méretű, teniszlabda nagyságútól egészen az 1 méter átmérőjű, óriási hógolyók.

Keletkezésük nem az óriások létezését bizonyítja. Teljesen természetes úton jöttek létre. A jelenség alapfeltétele a tartósan fagyos és szeles időjárás. A fagyos időjárásban fagypont közelire hűlt sekélyebb vízpart közeli részen kialakuló apró kis jégdarabokat a fagyos, hideg szél görgetni kezdi a sekély vízben, ahol a hóember építéshez hasonlóan, újabb és újabb jégréteg rakódik rájuk.

A helyiek még nem tapasztaltak hasonló jelenséget az öbölben Fotó: Ekaterina Chernykh

Forrás: BBC

A Balaton jege 4-10 centiméter vastag, és előreláthatóan a hétvégére sem lesz elég biztonságos a téli sportoláshoz – tájékoztatta a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője csütörtökön az MTI-t.

Jégcsapok egy bokor ágain Fonyódon, a tarajosra fagyott Balaton partján 2016. január 18-án. MTI Fotó: Varga György

Horváth László elmondta: már több önkormányzat, iskola, sportegyesület, étterem, magánszemély érdeklődött a vízirendészetnél a balatoni jégviszonyokról, és egyiknek sem javasolták, hogy ezen a hétvégén bármilyen rendezvényt tervezzenek a jégre.
Hozzátette, közvetlenül a part közelben, főleg a déli oldalon vastag, de töredezett a tó jege, ezért sportolásra alkalmatlan. A parttól távolabb pár napja még hullámzott a víz. Mára sima, acélos jégréteg alakult ki, ami azonban még nem elég vastag és nem egyenletes, ezért nem biztonságos.
Az előrejelzések alapján, a térségben vasárnaptól várhatóan megszűnnek a nappali fagyok, majd keddtől már a hajnali órákban sem süllyed fagypont alá a hőmérséklet.
A tapasztalatok és a szakértők korábbi nyilatkozatai szerint akkor tekinthető biztonságosnak a jég, ha acélos, homogén és 12 centiméteresnél vastagabb.

Forrás: MTI

Az elmúlt napokban kialakult ónos esőzések és szitálások miatt lezárták a Normafát.

MTI fotó, Demecs Zsolt

Forrás: MTI