EuMet Időjárás előrejelzés

Ősszel csodálatos színekben pompáznak a fák, bokrok levelei, mielőtt végleg lehullanának és beköszöntene a kopár tél a maga „csontváz szerű” lombkoronáival. Gyerekkoromban, kirándulások alkalmával gyakran ugratott azzal édesapám, hogy megdorgált, amiért kiszöktem és össze-vissza pingáltam az erdőt.

De ha az ok nem egy huncut manó csínytevése, akkor vajon miért vált színt a természet ebben az időszakban?

Sokaknak újdonságként hangozhat, hogy az ősszel megjelenő színkavalkád egész évben megtalálható a levelekben. A különbség a zöld szín, illetve az ezt a színt adó klorofill (C₅₅H₇₀MgN₄O₆) nevű anyag mennyisége. Ez az anyag ugyanis a levelek zöld festékanyaga, mely a napos tavaszi, nyári időszakban annyira nagy számban található a levelekben, hogy elnyomja a többi jelenlévő színt adó festékanyagot.

Az élet fenntartásában fontos szerepet játszanak a porfirinek. Porfirin gyűrűk magnéziummal összekapcsolódva alkotják a klorofillt, mely a napfényből szerez energiát, hogy fotoszintézis során tápanyagot állítson elő a növény számára, azaz fenntartsa az életet a Földön.

Minden ősszel mégis több millió tonna klorofill bomlik el néhány hét alatt.  A trópusokon még nagyobb mértékű bomlás játszódik le a száraz évszak kezdetén. A talajban rendszerint kevés magnézium van, ezért az őszi időszakban, a napsugarak gyengülésével, a nappalok rövidülésével azok a növények, amelyeknek magnéziumra van szükségük, és elhullatják a leveleiket, hogy télre vizet tartalékoljanak, előbb rendszerint kivonják a magnéziumot, s a szárban vagy a gyökérben tárolják. A magnézium eltávolítása és így a klorofillmolekulák számának csökkenése miatt pirosodnak, sárgulnak, barnulnak meg a levelek. Az égerfa azonban, amely vízparton nő és könnyen juthat magnéziumhoz (gyakran baktériumok segítségével), zölden hullatja el a leveleit.

A sarkoktól a trópusok felé vonuló színhullám naponta 60-70 kilométert tesz meg Nyugat-Európában.

A klorofillmolekulák néhány nappal előbb bomlanak el, mint a levelekben található sárga-narancssárga vegyületek, a karotinoidok (C₄₀H₃₆), melyek ugyancsak egész évben jelen vannak, de kisebb számban, mint a klorofillmolekulák. Ennek köszönhető a sok sárga, narancssárga szín az erdőkben.

A még sok növénynél előforduló vörös, illetve lilás árnyalatot az okozza, hogy több egyszerű fenolvegyület vörös vagy lilás, vízben oldódó antocianiddá alakul át. Az antocianidok az eddigi pigmentanyagoktól eltérően tavasszal még nincsenek jelen a levelekben. Csak a nyár folyamán, annak is inkább a vége felé kezdi el termelni ezt a vegyületet a növény. Keletkezése szoros összefüggésben van az erős fényhatással és az ezzel kapcsolatosan alakuló cukortermeléssel és foszfát szint csökkenéssel. Ennek tudható be pl. az is, hogy ha a piros alma egyik fele kis területen sárga marad, ahol a napfény kevésbé éri.

Végül a barna színárnyalatot a csersav (tannin) idézi elő.

Ebből következik, hogy azokban a növények leveleiben, melyeknek magas az antocianid tartalmuk, a vörös, bordó szín lesz domináns, bár a cukortermelés csökkenésével ez is eltűnhet. Ilyenkor a stabilabb flavonoidok és karotinoidok színe kerül előtérbe, így lesz a levél sárga vagy narancsszínű. Azokban a növényekben, melyek nagy mennyiségű cseranyagot is tartalmaznak (pl. a tölgy), a barna szín jelenik meg ősszel a leveleken.

Kirándulás, természetjárás tervezésekor jó tudni, hogy hazánkban a legtöbb helyen szeptember 1-jével veszi kezdetét és jellemzően szeptember 30-ig tart a vadászati főidény, emiatt pedig nem árt a fokozott óvatosság. A hatóságok több helyen is felhívták a figyelmet a körültekintő túrázásra, az erdők a vadászati idény miatt szeptemberben csak korlátozottan látogathatók.

Mivel a vadászati társaságok szeptember 1. és 30. között vadászterületeiken intenzív vadászati tevékenységet folytatnak, a balesetek elkerülése és a vadászati jog zavartalan gyakorlásának biztosítása érdekében korlátozzák az érintett erdőterületek látogatását, illetve a gyalogos- és járműforgalmat. Ez általában naponta 16 óra és másnap reggel 8 óra között tiltja az erdőkben való tartózkodást. A tilalom megszegői erdőrendészeti szabálysértés miatt akár 10.000 Ft-os bírsággal is sújthatók. A korlátozást a községi önkormányzatok hirdetőtábláin és az erdőbe vezető utaknál is elhelyezik.
Az erdőlátogatás rendjét a 2009. évi XXXVII. Tv. – Erdőtörvény szabályozza.

Fontos, hogy a túrázó indulás előtt a helyileg illetékes erdészeti szervnél, helyben gazdálkodó erdészeteknél tájékozódjon az esetleges figyelmeztetésekről, és figyelje a kihelyezett táblákat, hirdetményeket. Utóbbiak eltávolítása, megrongálása komoly, akár emberéletet is fenyegető veszélyt jelenthet kirándulótársainkra nézve. A vadászatok általában a kora reggeli, illetve a késő délutáni, esti órákban zajlanak, így érdemesebb a túrát a délelőtti, kora délutáni órákra időzíteni. Nem ajánlott ilyenkor letérni a kijelölt turistaútvonalaktól sem.

A gyalogosan történő erdőlátogatással kapcsolatban a következő szabályok vannak érvényben, melyek az Erdőtörvény 91. §-ban találhatók meg:

• Az erdőben üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat.

• Az erdő látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.

• Az erdő látogatója köteles az erdőgazdálkodónak okozott kár és költség megtérítésére.

• Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan sem vehető igénybe az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri; valamint az erdőrezervátum magterülete sem látogatható.

Az erdő látogatásával, haszonvételével kapcsolatos további szabályok, amelyek az Erdőtörvény 69. § és 93. §-ban és a Végrehajtási rendelet 41. §-ban találhatók meg:

• Az erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó (személyenként 2 kg) gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtése engedélyezett. Ezt meghaladó mennyiség gyűjtéséhez az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható.

• Csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:

– huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;
– turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
– turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
– ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
– az Erdőtörvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni
– Az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni csak az    erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet.
– Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni.

A várható időjárás meghatározása számunkra nem okoz fejtörést, de hogy az időjárás változása és annak számtalan kihatása se érje váratlanul az Olvasót, jöjjön egy-egy praktikus ötlet.

Személyes tapasztalat is, ahogy emelkedik a középhőmérséklet úgy jelennek meg sorra a piacokon a friss mézédes gyümölcsök és kísérőik, a darazsak. Nem kell nagyon óvatlannak lenni, hogy igen kellemetlen – sőt ennél azért valamivel több – következménye legyen a velük való találkozásnak. Aki tudja, hogy allergiás a csípésre, mindenképpen enyhítő, mentő szerekkel induljon el a piaci bevásárlásra, de ugyanúgy egy parki sétára, vagy strandra, nyaralásra. Akár életmentő is lehet.

Elsősegélyként két fontos dolgot vigyünk magunkkal mindenhová, kalciumot és allergia elleni tablettát.
Csípés esetén amilyen gyorsan csak lehet, kalciumot kell használni, legjobb lenne a patikákban kapható ampullás csomagolásút, ezt tudjuk a leggyorsabban meginni. Ezután nem árt, ha egy pohár vízben feloldott kalcium pezsgőtablettát is megiszunk, de mindenképpen fontos az orvos által előzőleg javasolt allergia elleni tablettát is gyorsan bevenni. A gyorssegély közben azonnal orvost kell hívni, aki a megfelelő injekciót is beadja.

Célszerű még egy rövid leírást hagyni az igazolványunk mellett, egy olvasónk életét ez mentette meg. A Balaton parton hirtelen rosszul lett, egy járókelő segítségére sietett és miután a táskájára mutogatott, a segítő megtalálta a pár sort és tudta, mit kell tenni a kalciummal és allergia gyógyszerrel.

Az első darázscsípés általában még nem okoz nagyon heves reakciókat, de ezt is komolyan kell venni. A következők már akár végzetesek is tudnak lenni, ha kialakul az allergia.
A legtöbb orvos tökéletesen felkészült, mit kell ilyenkor tenni, de esetemben akadtak kivételek.
Megtörtént: egy nyáron két héten belül három darázs csípett meg. Az első után csak egy kis pír jelent meg a bokámon, semmi komolyabb következménye nem volt. Látszólag. Egy ballagási csoport közepén állva, rengeteg ember közül pont az én bokámat szúrta ki, ill. meg a darázs. Pontosabban kiharapott egy parányi darabot a bőrből. Utólag kiderült, esetemben a torokfájásra huzamos ideje használt aloe kivonat bőr alatti feldúsulása lehetett hívogató a darázs számára.
A második alkalommal egy út menti parkolóban tartottam pihenőt, gyönyörködtem a hatalmas napraforgó mezőben. Hirtelen karomnak repült a darázs, pillanat múlva pici bőrdarabbal távozott.
Ezután karomon egyre nagyobb duzzanat jelent meg, borogattam, bevettem kalciumot – valószínűleg nem eleget -, gondoltam lassan felszívódik a méreg, ehelyett éjszaka mindenem elzsibbadt, járni nem tudtam, a család rohanva vitt egy éjszakai ügyeletre. Ott azt kérdezték „mit tegyünk?”. Ekkor éreztem, milyen kár, hogy a meteorológia mellett matematika szakot és nem orvosit végeztem. Valamit kaptam.

Másnap messzire kellett utaznom, az utcán a flaszteren állva a nadrág alatt ért a harmadik csípés. Rohanás az ottani szakrendelőbe és ismét a kérdés, „mit tegyünk”?
Éjszaka újra teljes zsibbadás, újra egy ügyeleti rendelés és a kérdés „mit tegyünk”?

Másnap megkerestem Dr Axmann Ágnes tanárnőt. Ő segített rajtam. Majd az allergiás panaszok leküzdésére szakrendelőbe jártam.

Nekem azóta mindig van egy apró életmentő csomag a táskámban. Tabletták, injekció, hogy a bőr alatt a csípést körben izolálni tudjam, ami után irány a szakorvos.

Tanulság? Talán, hogy nem árt mindenkinek a saját háziorvosával jó előre megbeszélni, mi a pontos teendő darázscsípés esetén, nyáron bárkinek szüksége lehet rá. Célszerű megkérdezni, megfelelő-e gyorssegélyként a fent leírt praktika, addig amíg szakorvoshoz jutnak mielőbb?!

Pártai Lucia

Pár évvel ezelőtt ismerkedtem meg ezzel a kora tavaszi növénnyel egy kedves ismerősöm által. Azóta minden márciusban, illetve áprilisban beiktatok legalább egy túrát az általam ismert lelőhelyekre, hogy a hosszú tél után igazi vitamin-bombát gyűjtsek. Sőt már a kertbe is telepítettem pár tövet, hogy frissen is szedhessem.

A medvehagyma a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik. Erdőkben, árnyas ligetekben tömegesen él, nagy telepeket alkot. 30-40 cm magas, évelő növény. Levele élénkzöld, fényes, hosszúkás, könnyen összetéveszthető a gyöngyvirágéval és virága is ahhoz hasonlító, apró hófehér. Elterjedési területének magját hazánkban a Dunántúlon találjuk, Magyarország keleti feléből viszont szinte teljesen hiányzik. Íze és illata a fokhagymáéra hasonlít, de valamivel lágyabb. Áprilistól májusig virágzik, de konyhai hasznosítása még virágzás előtt javasolt, így az időjárástól függően, március elejétől már érdemes keresni. Később is megtalálható, ekkor azonban már csökken a gyógyhatása.

Csak csínján a begyűjtéssel!! Nyugat-Európában már annyira közkedveltté vált, hogy a tömeges gyűjtés veszélyeztetni kezdte az állományát, így védetté nyilvánították. Hazánkban még nem védett maga a növény, de a természetvédelmi területeken természetesen ennek gyűjtése is tilos.

A népi orvoslásban, receptekben már jól ismert növény felbukkanhat az alábbi neveken is: sásihagyma, vadfokhagyma.

Miért különleges ez a növény?
Azon felül, hogy kellemes az íze és sokféleképpen felhasználható, jelentős vitamintartalma van és a leveleiben található különböző szerves kénvegyületeknek (alkilcisztein-szulfoxidok) köszönhetően a gyógyászatban is jól hasznosítható.
A hosszú tél után ez az egyik, sőt talán az első nem üvegházi friss zöldség, mellyel kissé feltölthetjük testünk megkopott vitaminkészletét. Elsősorban C-vitamin tartalma magas. Gyógyhatása hasonlít a fokhagymáéhoz, de annál erőteljesebb. Kiválóan használható a szervezet felfrissítésére, a tavaszi méregtelenítésre.

Ismert hatásai:

• Erősíti az immunrendszert, javítja az ellenálló képességet, vértisztító, baktérium és vírusölő, ezért jó felső légúti megbetegedések megelőzésére, illetve a már kialakult hurutos megbetegedés súlyosságának csökkentésére.

• Csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, javítja a szív- és érrendszer működését, gátolja a vérrögképződést. A hagyma rendszeres fogyasztása számos szív-érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja.

• Bélfertőtlenítő, emésztést javító tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére is alkalmazzák. Gázképződéssel és kólikával járó akut és krónikus hasmenés ellen ugyanúgy hatásos, mint szorulás esetén, amit a belek görcsös összehúzódása vagy renyhesége okoz.

• Egyes bőrbetegségek pl. gombásodás, ekcéma, sömör, korpázó arcbőrűeknek kezelésére is használják külsőleg borogatásként.

FONTOS!

• Enyhe véralvadásgátló hatással rendelkezik, ezért hasonló hatású gyógyszerekkel nem szabad együtt fogyasztani. Ugyancsak a vérzéshajlamot fokozó hatása miatt nem ajánlott műtétek előtt fogyasztani.

• Cukorbetegek esetében fogyasztásakor ajánlott a vércukorszint rendszeres ellenőrzése.

• Külsőleges alkalmazása esetén is fokozott óvatosság szükséges, mivel a kezelés során bőrgyulladás jelentkezhet bőrkiütés, bőrpír formájában. Ilyen esetben használata felfüggesztendő!

Hogyan használhatjuk?
Számos recept található az interneten, de rengeteg tanácsot kaphatunk nagyszüleinktől, vidéki ismerőseinktől is.
Elsősorban a friss növény fogyasztásával érhetjük el a legjobb hatást. Hőhatás során jelentősen veszít gyógyhatásából ezért egyszerűen nyersen, salátákba keverve, szendvicsbe téve vagy pl. krumplipürébe keverve fogyasszuk.
Ha mégis főzéshez akarjuk használni, kiváló bármilyen fokhagymát igénylő ételhez. A főzés során ízéből, zamatából nem veszít. Kiváló társa húsoknak, fasírtoknak.

Ha később is szeretnénk élvezni ízét, készíthetünk belőle ún. pesto-t. Az olasz konyhából ismert, eredetileg bazsalikomból készült pesto-hoz hasonlóan ezt is olívaolajban kevés sóval, borssal esetleg parmezánnal ízesítve pépesítjük. Az elkészült masszát befőttesüvegben, légmentesen lezárva tároljuk.
Ismeretes alkohollal való tartósítása is. Közkedvelt a medvehagyma-bor, melynek készítésekor a felaprított levelekből egy maréknyit, kb. 1/4 liter fehérborban rövid ideig felforralunk, ízlés szerint mézzel vagy sziruppal édesítjük és napközben apránként kortyolunk az így nyert borpárlatból.
Kicsit erősebb eszenciát is készíthetünk úgy, hogy a felaprított leveleket lazán üvegbe helyezzük, 38-40%-os gabonapálinkával vagy egyéb házilag főzött pálinkával felöntjük és 14 napig melegen (a napon vagy kályha közelében) tartjuk.

szerző: P.L.