EuMet Időjárás előrejelzés

A délkelet romániában található Călărași-nál igen látványos mezociklonáris tornádó pusztított 2019.04.30-án

Határainktól ugyan meglehetősen messze, de mégis szomszédos országban pusztított ez a „szörnyeteg”.
A video és a képek a Meteoplus Facebook oldaláról származnak.

És még egy videó, forrása: Cătălin Ioniţă és Marian Nedea

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Nem végleges adatok szerint legkevesebb 51 – hivatalosan is megerősített – halálos áldozata van annak tornádónak, amely hétfő délután csapott le az Oklahoma állambeli Moore-ra.

A KFOR televízió helyszíni jelentése szerint 20-30 kisiskolásnak nyoma veszett, nagy a valószínűsége annak, hogy életüket vesztették. A forgószél teljesen lerombolt két elemi iskolát, az egyikben 75 tanuló és nevelő próbálta meg átvészelni a hirtelen lecsapott vihart.
A tornádó nyomán több mint 120 embert szállítottak kórházba, köztük mintegy 70 gyereket. A sérültek között többen válságos állapotban vannak.

Moore-ban, Oklahoma City mintegy 50 ezres elővárosában a mentőalakulatok versenyt futnak az idővel a romok alatt rekedtek életéért. A megsemmisült iskola és annak az apokaliptikus pusztulás képét idéző környéke felett légtérzárat rendeltek el, nehogy a gépek hangja elnyomja a segélykiáltásokat.
Barack Obama elnök, aki telefonon beszélt Mary Fallin kormányzóval, megígérte, hogy minden szükséges szövetségi segítséget megad a mentéshez. A kormányzó Moore-ba vezényelte a nemzeti gárda egységeit.
„A legrosszabb félelmeink váltak valóra ezen a délutánon” – nyilatkozott a CNN-nek Bill Bunting, a Nemzeti Óceán- és Légköri Igazgatóság vihar-előrejelzési központjának operatív igazgatója.
A több mint 3 kilométeres szélességben vonuló forgószél mintegy 45 percig tombolt Moore-ban. A viharban megsérült a helyi kórház, ahonnan a betegeket ki kellett menekíteni. Egy közeli farmon mintegy 100 ló pusztult el.
Az amerikai meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint a Moore-ra lecsapó tornádóban a szél sebessége elérte a 320 kilométert, amivel a forgószél a Fujita-Pearson skálán EF-4-es erősségűnek minősül. A legerősebb, EF-5-ös tornádók 322 kilométeres sebességnél kezdődnek.

A településen egyébként 1999-ben egy olyan tornádó pusztított, amelyben a felszín közelében 486 kilométeres sebességű szél abszolút világrekordot állított fel. Az akkori forgószélnek 41 halálos áldozata, valamint 583 sérültje volt. A kár nagysága elérte az 1,4 milliárd dollárt, amivel az előző moore-i tornádó a harmadik helye került a legnagyobb pusztulást okozó amerikai tornádók között. Az anyagi veszteségek tekintetében annál súlyosabb csak a 2011-es joplini és tuscaloosai katasztrófa volt.
Noha az előrejelzési módszerek tökéletesedtek azóta, a mostani tornádó váratlanabbul csapott le, mint az 1999-es. 14 évvel ezelőtt egy órával a katasztrófa előtt ki tudták adni a figyelmeztetést, most csak 16 perc volt a menekülésre. Ez valamivel több az átlagos 8-10 percnél.
A Moore-on végigsöprő tornádó nem érte el Oklahoma City központját. A város vonzáskörzetében ugyanakkor a délutáni órák során három forgószelet is észleltek. Oklahomában a viharkárok miatt összesen 16 megyében hirdettek szükségállapotot. Az államban mintegy 40 ezren maradtak áramellátás nélkül. Kansasból is súlyos károkat jelentettek.
Az Egyesült Államokban hétfőre a Nagy Tavak vidékétől Texasig tízre emelkedett azoknak az államoknak a száma, amelyekben tornádó vonul át, vagy forgószél fenyeget. A vasárnap kezdődött, és várhatóan még napokig eltartó ítéletidő által fenyegettet területen összesen 55 millió ember él. A tornádók következtében vasárnap ketten vesztették életüket és 39-en megsérültek Oklahomában.

Forrás: MTI

A természet tíz furcsa jelensége

Douglas E. Richards

A természet hihetetlen erőkre képes.  Egy nagyobb földrengés képes hatalmas épületeket ledönteni és teljes hegyoldalakat lerombolni. A Niagara-vízesésnél több mint 500,000 gallon (1,892,705 liter) víz ömlik le percenként, 18 emelet magasságból, a Niagara-folyóba – ez elég, hogy percenként megtöltsön 50 olimpiai úszómedencét -, és persze mindenki hallott már a hurrikánokról, hóviharokról, lavinákról, erdőtüzekről, árvizekről, szökőárakról, zivatarokról. De ha azt hiszi, az anyatermészetnek nincs több meglepetése, gondolja csak át újra. A természetnek rengetek egyéb, kevésbé ismert ereje van, amit jellemezni csak úgy lehet, hogy … furcsa.

1. A tornádók anyja

A legnagyobb szélsebességet, amit valaha feljegyeztek – 511 kilométer/óra – egy tornádó közelében mérték, Oklahomában, 1999-ben. A tudósok azáltal osztályozzák ezeket a jelenségeket, hogy mekkora kárt tudnak okozni. Egy tornádó 70 mérföld/órás szélsebességgel egész házakat tud elsöpörni, autókat tud a levegőbe repíteni, mintha űrhajók lennének, de egy tornádó 300 mérföld/órával már elég erős ahhoz, hogy vonatokat kisiklasson, a füvet kitépje a földből, sőt, hogy a betont felszedje az utcákról.

2. Nagy-labdák

Körülbelül 1,000 évvel ezelőtt emberek százai haltak meg különös módon a Himalájában. Egy nemrégiben készült vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az áldozatok kifogtak egy jégesőt, ami hatalmas, baseball labda méretű jégdarabokat szórt fejükre több mint 100 mérföld/órás erővel (160 km/óra). Jégeső akkor alakul ki a viharokból, amikor esőcseppeket szállít egy erőteljes felfelé irányuló, függőleges áramlás, a légkör rendkívül hideg területeire. Minél hosszabb ideig forognak az apró jégszemcsék a magasban, annál nagyobbakká válnak. Ha a jéglabdák olyan nagyra nőnek, hogy a szél már nem bírja el őket, jégesőként esnek le a földre.

3. Fény műsor

Óriási izzó gyűrűk, úgynevezett sarki fények gyakran feltűnnek az Északi- és a Déli-sarkon. Ezek a gyűrűk több mint 19,000 kilométer hosszúak. Akik a sarkvidékekhez közel élnek, különböző fényekben úszó óriási fényfüggönyöket láthatnak. Ez a gyönyörű hatás akkor jön létre, amikor a Napból, a föld felé kilövellő töltött részecskék több mint 1 millió mérföld/órával érkeznek be a Föld mágneses terébe. Amikor ezek a részecskék gázokat találnak el, a gázok fényt bocsátanak ki.  A messzi északi és déli régiókban élők élvezhetik a Föld legnagyobb természeti fényműsorait.

4. Béka eső

Szibéria egy városában a lakosok kénytelenek voltak fedett helyen védelmet keresni, mikor kisebb békák kezdtek esni az égből. „Rengeteg volt belőlük ”mondta egy szemtanú a helyi újságnak„ Azt hittem talán egy békákat szállító repülő robbant fel a levegőben” mesélte egy másik helyi lakos. Vajon a város megbolondult? Valószínűleg nem. A tudósok magyarázata szerint, a hurrikánok és tornádók fel tudják szívni a tavak, mocsarak felső rétegét. Ilyenkor békákat, halakat, egyéb vízi állatokat is magukba szippantanak, majd mérföldekkel messzebb szállítják a pórul járt kisebb élőlényeket, melyek eső hatását keltve potyognak le az égből.

5. Lángoló twisterek

Mintha az egyszerű tornádók nem lennének elég veszélyesek, előfordul olyan is ami tűzből van. A futótüzek olyan erősek, hogy saját időjárási jelenséget tudnak létrehozni. Ahogy ezek a tüzek égnek, rengeteg mennyiségű oxigént fogyasztanak el. Az intenzív hő hatására a levegő gyorsan emelkedik és mikor helyére friss levegő árad, erős szél keletkezik. Néha ez az önszabályozott időjárás kavargó tüzes tornádókat hoz létre. Ezek a  lángszóró tornádók, úgynevezett forgó tüzek, körülbelül 50 láb (15 méter) szélesek lehetnek és akár olyan magasra is megnőnek, mint egy 40 emeletes épület.

6. Gáz támadás

Amikor egy vulkán kitör, az olvadt láva, izzó tengerként ömlik le az oldalán, elpusztítva mindent, ami az útjába kerül. A lávaár hihetetlen veszélyes, de a vulkánok egy ennél még halálosabb dolgot is képeznek: hamu és gáz áramlást, egy gázokkal és kövekkel megtöltött felhőt, mely elérheti az 537°C hőmérsékletet is. Ez mind kiáramlik a vulkán kürtjén és lavinaként söpör el mindent a környezetében. Amíg a legtöbb ember ki tud térni a forró láva útjából, a vulkáni hamu- és gázfelhőtől ők sem menekülhetnek meg könnyen. Ezek a felhők általában több mint 50 mérföldes sebességet érnek el (80 km/óra).

7. Hógolyógyár

Előfordulhat, hogy kimerészkedsz otthonodból egy kiadós hóvihar után és tucatnyi bot vagy dob alakú hógolyó tömegét találod a kertedben. Ezeket a ritka alkotásokat hó görgőknek nevezzük, az anyatermészet maga alkotja őket.
A hóhengerek akkor keletkeznek, amikor vizes hó esik a fagyos talajra, és így az nem ragad hozzá. Erős szelek esetén, azok felgörgetik a hórudakat, hógolyókat. A természet talán így akarja közölni, hogy itt az ideje egy jó hógolyócsatának.

8. Mélytengeri jakuzzik

Vannak hasadékok az óceán fenekén, több mint 1,6 km-el a felszín alatt, melyekből fekete füstszerű felhők törnek fel. Ezeket számos furcsa, azelőtt még sosem látott életformák veszik körül. Az első ilyen nyílást körülbelül 30 éve fedezték fel a tudósok. Az ilyen víz alatti, meleg források, úgynevezett hidrotermikus hasadékok, akkor keletkeznek, amikor a víz átszivárog az óceán fenekén a föld belsejébe és ott felmelegíti a magma. A forró, esetenként akár több, mint 370 °C-os víz visszalövell az óceánba, magával hozva egy fekete vagy fehér oldott kőzetet, vegyi anyagokkal fűszerezve. Szinte hihetetlen, de ezek a mélytengeri nyílások jót tesznek a víz alatti bizarr életformáknak. Az élőlények, baktériumok millióinak segítségével, a mérgező vegyi anyagokat élelemmé alakítják át.

9. Rejtélyes hullámok

Képzeljék el, hogy egy óceánjárón sütkéreznek, mikor hirtelen a semmiből egy 10 emelet magas vízfal tart a hajójuk felé, mint egy megállíthatatlan tehervonat. Ez a természeti jelenség nem egy cunami, melyet víz alatti földrengés okoz. A szökőár (cunami) a nyílt óceánon még kis hullám, mely a parthoz érve fejlődik hatalmassá és halálossá. Nem, aminek Ön éppen tanúja az egy bizarr, érdekes, ám nagyon veszélyes óriáshullám. A tudósok nem tudják, mi okozza őket, de abban biztosak, hogy figyelmeztetés nélkül jelennek meg a nyílt vízen, akár a legtisztább időben is. Az utóbbi 15 évben ezeket még mítosznak hitték, de a tudósok mára már tudják, hogy nagyon is léteznek és komoly veszélyt jelentenek akár a legnagyobb hajókra is.

10. Csodás tűzgolyók

Viharban egy fényes, fej méretű labda jelenik meg hirtelen. Egy ideig pár méterrel a föld felett lebeg, leesik, körbetáncol a kertben és aztán felvetődik a levegőbe, mielőtt elhalványulna. Néha kisebb robbanással tűnik el. Ismerünk történeteket melyekben a szemtanúkat még követte is egy ilyen, ami akár a kulcslyukon is be tud jutni a házakba. Egyetlen biztonságos hely ilyen esetben az autó lehet.  Ez a furcsa jelenség a gömbvillám. Egyes kutatók úgy valószínűsítik keletkezését, hogy mikor egy normál villám belecsap a földbe, keletkezik a talajban egy szilícium nevű ásványi anyag, mely valamiféle buborékot alkot, ami elégeti az oxigént maga körül.

Szerző: Douglas E. Richards

Forrás: National Geographic Magazine

Fordította: Aigner Lucia