Képzeljen el egy óriás ballon típusú, az égen 30.000 láb (kb. 9 km) magasan közlekedő szerkezetet. Képzelje el, hogy a léggömbszerkezetbe turbinák vannak szerelve, hosszú csövekkel rögzítve a földhöz. Most pedig tételezzük fel, hogy ezek a turbinák küldenék az energiát, a csöveken keresztül vissza a földre ellátva a városaikat és lakásaikat. A repülő szélerőművekként ismert óriási ballon struktúrák lehetnek a jövő hulláma a szélenergia hasznosítása terén.
Ezeknek az energiaellátó szerkezeteknek rengetek előnye van.
- Először is, mivel repülő szélerőművek, ezért sokkal több energiát képesek generálni, mint a földelt társaik. A szél erősebb, és sokkal gyorsabb nagyobb magasságokban. A NASA becslése szerint 30.000 méteren, ahol a turbinák érintik a futó áramlatokat, 20.000-40.000 watt/méter energia hozható létre. Ez mindössze 500 watt/méter talajszinten.
- Másodszor, ezeket az erőműveket le lehetne ereszteni viharban a károsodások elkerülésének vagy a karbantartási munkák elvégzésének érdekében.
- Harmadszor sokkal kisebb alapterületet igényelnek, mint a hagyományos szélerőművek.
- Végül pedig, nem okoznak levegőszennyezést, sőt akár csökkenthetnék is a már meglévő szennyezést más, kevésbé zöld energiaforrásokat kiváltva.
Jelenleg számos ötlet van ilyen szerkezetek fejlesztésére. Néhány cég a közelmúltban tesztelt egy 35 láb méretű prototípust, melynek neve Altaeros Airborne Wind Turbine (AWT). Kinézetre olyan, mint egy hatalmas léghajó egy lyukkal a közepén. A teszt sikeres volt, és most a tesztelő cég (Altaeros Energies) partnereket keres a termék kereskedelmi használatát elősegíteni. Bővebb információkat, beleértve egy sajtóközleményt és egy videót a repülő szélerőműpark akcióról a cég honlapján találhatnak. Egy másik vállalat is dolgozik hasonló projekten. Egyik formatervezésük úgy néz ki, mint egy helikopter és egy sárkány keveréke.
Az Altaeros repülő szélerőmű
Annak ellenére, hogy egész pozitív és biztató prototípust terveztek és tesztelték, van néhány olyan kérdés, amely felmerül még mielőtt ez lehetne Földünk meghatározó energiaellátási módszere. Talán a legnagyobb kihívást annak a kidolgozása jelentené, hogy a légi járművek és a szélerőműparkok ne ütközhessenek a magasban. Ezen túlmenően, döntéseket kell hozni arról, hová helyezzék el a horgonyként szereplő alkatrészeket a földön. Egy másik aktuális probléma, hogy nincs állami szerepvállalás és tőke, hogy valóban kidolgozhassanak egy valódi gépezetet.
Mark Moore, a NASA egyik repülőgép mérnöke, dolgozik az első szövetségi finanszírozású projekten, ám hamar kiderült, hogy a szövetségi kormányt is be kell vonja. Moore kijelentette: „Őrültség, hogy nincs szövetségi beruházás ezen a területen, és a kérdéseket csak a kisvállalkozások próbálják megválaszolni.”
2012 szeptemberében a repülő szélerőműveket vitatták meg a világ vezető szélenergetikai konferenciáján (Airborne Wind Energy Consortium Conference) vezérigazgatók, mérnökök és tudósok. A pozitív kilátásokat az említett konferencián részt vevő vállalat tudta legjobban összefoglalni: „A nagy magasságban lévő szelekből nyerhető energia sokkal több, mint elég ahhoz, hogy megfeleljen a világ energetikai igényeinek, és ennek a lehetőségnek a kihasználása, egy nagyon kevés további fejlesztés útján érhetők el, melyek nem igényelnek semmilyen alapvető tudományos áttörést”, és hogy ez a technológia ” potenciálisan a legolcsóbb energiaforrásunk lehet.” Ha minden kérdést kidolgoznak, amellett, hogy létre jön egy környezetbarátabb energiaforrás, úgy néz ki, hogy a repülő szélerőműfarm hamarosan valósággá válik.
Ha további részletes információkat keres a jövő repülő szélerőműveiről, kérjük, látogasson el az alábbi linkekre:
Flying Wind Farms: Future Power Harvesters
NASA: An Answer to Green Energy Could be in the Air
The Economist: Flying Wind Farms
Sky WindPower
Altaeros Energies
Forrás: isfoundation.com
Fordította: Aigner Lucia
