EuMet Időjárás előrejelzés

Az Egyesült Államok kétharmadát – az északi és a középnyugati államokat, a Nagy-tavak vidékét, a keleti partvidéket – sűrű hóesés és nagyon fagyos időjárás jellemzi január utolsó napjaiban.

Chicagóban például hidegebb van, mint a Déli-sark egyes vidékein. A rendkívüli hideg egész héten kitart, az Északi-sark felől érkezett hideghullámnak köszönhetően. A középnyugati államokban mínusz 40 Celsius-fok alá süllyedhet többfelé a hőmérséklet, a hőérzet pedig akár -50 Celsius fok körüli is lehet a páratartalom és a szél miatt. Mindehhez Wisconsin és Illinois államokban 30-65 centiméteres hótakaró társul, és jelentős hó várható még Dél-Alabamában és Mississippiben is.

Mi okozza a szokatlanul magas hőmérsékletet Észak-Európában?

A szokatlan fagyokat okozó hideg levegő „normális körülmények” között az Északi-sark körül forog, de ezúttal déli irányba fordult és az Egyesült Államokba ért.

1. Az északi sarkkör jellemzően alacsonyabb hőmérsékletét az úgynevezett északi sarkköri sztratoszférikus örvénynek köszönheti (polar vortex), ami alatt a Föld sarkköreinél, a sztratoszféra alsó rétegében, a téli félévben kialakuló és változó intenzitással megmaradó, alacsony nyomású, óramutató irányával ellenkező irányban körforgó mozgást végző képződményt értünk, mely egy nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területet hoz létre a sarkkörök felett.

A polar vortex erőssége nem állandó, az év folyamán és évről évre is mindig változik. Értelemszerűen a téli hónapokban általában erősebb az örvény, míg nyáron gyengül. Változásai nagyban kihatnak a mérsékelt övön megfigyelhető időjárásra is:

Erős sztratoszférikus poláris örvény esetén: az Északi-sark felett nagyon alacsony légnyomás uralkodik, ezért a nyomáskülönbség kiegyenlítődése érdekében a közepes szélességek fölött uralkodó magasabb légnyomású területek felől az alacsony nyomásközpontú sarkpont felé áramlik a levegő. Ilyen légköri helyzetben Észak-Európában és az Amerikai Egyesült Államok keleti részén az évszakhoz képest enyhe téli időjárást figyelhetünk meg.

Gyenge sztratoszférikus poláris örvény esetén: az északi sark felett a szokásosnál magasabb légnyomás tud kialakulni. Hatására a hideg levegő a sarkok felől az egyenlítő irányába áramlik, míg a szubtrópusi területekről származó meleg légtömeg a hideg égövek felé veszi az irányt. Így észak-déli irányú áramlás jön létre a sarkvidéki és a szubtrópusi területek között. Eredményeként szokatlanul kemény téli időjárás, jelentős havazások alakulhatnak ki Európában, Észak-Amerikában illetve Kelet-Ázsiában, illetve szokatlanul meleg nyár alakulhat ki a sarkkör térségében, míg a mérsékelt és szubtrópusi égövön jellemző hőhullámok elmaradnak, rövidebbnek, gyengébbnek mutatkoznak.

Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) illusztrációja jól mutatja mi a különbség az erős és a gyenge polar vortex okozta uralkodó légmozgás között:

Erős sarkköri örvény esetén a hidegebb levegő a sarkkörökön belül marad, míg gyengülő erősségű örvény esetén hullámzás indul meg: a hideg levegő délebbre, a meleg északabbra áramlik hullámokban.

 

A polar vortex az idei évben kifejezetten gyengének bizonyul, melynek okain jelenleg is vitatkoznak a klímakutatók.

Gyengülésének köszönhetően alakulhatnak ki az átlagostól szélsőségesen eltérő időjárási helyzetek nem csak a most Észak-Európában megfigyelhető melegedés irányába, hanem az ugyancsak idén jelentős gondokat okozó észak-amerikai fagyhullámok irányába is.

2. Másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja (időben ismétlődő változása, NAO) néven ismert jelenség, amely az egész északi-féltekére hatással van.

Az Atlanti óceán északi térségében kifejlődő, Izland közeli minimum és az Azori-szigetek közeli maximum légnyomás központ helyzetéből adódóan általában nyugatias légáramlás alakul ki, ami ciklonokat szállít a kontinens belsejébe. Az izlandi minimum és az azori maximum légnyomás közötti különbség időben ingadozik, ez az ingadozás az Észak-Atlanti Oszcilláció.

   

Forrás:

NOAA

meteociel.fr

 

Nem szűnő havazás, hurrikán erejű szél sújtja az Egyesült Államokat. Rendkívüli állapot lépett érvénybe sok tagállamban.

Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2018. január 4., csütörtök (MTI) – Az Egyesült Államok legtöbb tagállamában nem szűnik a havazás, hurrikánerejű szél süvít, és több államban is rendkívüli állapotot hirdettek.

„Halálos hidegről” és „szemet vakító” hóról tudósítottak csütörtökön az amerikai televíziók, még a déli szövetségi államokból is, ahol több mint három évtized óta nem havazott. Kalifornia és Arizona kivételével mindenütt hó borítja az országot, s mindenütt heves viharok, a keleti partvidéken „bombaciklonnak” elnevezett viharzónák terjeszkednek. Az előrejelzések szerint a helyzet rosszabbodni fog.

Floridában, Georgiában és Dél-Karolinában három évtizede nem látott hóesés van. A déli államok nagyvárosai – például Savannah, Charleston – 12-15 centiméteres hó alatt vannak, Marylandben a tengerparti üdülőhelyeket csípőig érő hó borítja. Larry Hogan marylandi kormányzó csütörtökön rendkívüli állapotot hirdetett az állam keleti megyéiben, a Chesapeake-öböl felett átívelő, forgalmas hídon a havazás és a sűrű köd miatt forgalomkorlátozást rendeltek el, Baltimore kikötőjébe nem hajózhatnak be teherszállító hajók. Az Atlanti-óceán hullámait hurrikánerejű szél emeli hét méter magasra, Floridától Marylandig.
Mississippi legnagyobb városában, Jacksonban a hidegtől eltörtek a vízvezetékcsövek, a városban nincs víz, több nagyvárosból a hó súlyától leszakadt vezetékekről, áramszünetekről érkeznek jelentések. A floridai Orlandóban lezárták Disney World szórakozóparkját, Észak-Karolina egyik állatkertjében az afrikai elefántokat, oroszlánokat és gorillákat meleg helyre menekítették.

Hó alatt van New York, Boston és a keleti partvidék valamennyi települése, a meteorológusok a térség 18 nagyvárosára szombatig rekord hideg érkeztét jósolják. New York és Boston között ritkították a vasúti járatokat, Washington DC és a virginiai Norfolk kikötője között pedig csütörtöktől egyáltalán nem jár a vonat. A nagy repülőtereken, mint például a bostoni Logan nemzetközi reptéren vagy a New York-i LaGuardia légikikötőben járatok ezreit törölték, sok kisebb repteret lezártak.
A szövetségi államok vezetői és a helyi tisztségviselők arra szólítják fel a lakosságot, hogy készüljön fel élelmiszer tartalékokkal, áramszünet esetére gyertyákkal és elemlámpákkal. „Kormányzójukként könyörgök Önöknek, hogy maradjanak otthon” – ezekkel a szavakkal kezdte nyilatkozatát Gina Raimondo, Rhode Island kormányzója. A kormányzóasszony arra kérte honfitársait, hogy az óránként 110-120 kilométeres sebességgel süvítő szél miatt is maradjanak otthon. Arra figyelmeztetett, hogy a kicsiny keleti parti államban várhatóan 50 ezren lesznek kénytelenek áram és fűtés nélkül tölteni az elkövetkező napokat.

Észak- és Dél-Karolinában, Virginiában, Marylandben, Delaware-ban, Pennsylvaniában és New York államban sok helyütt változatlanul szünetel a tanítás, az állami hivatalok zárva tartanak.

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Nem végleges adatok szerint legkevesebb 51 – hivatalosan is megerősített – halálos áldozata van annak tornádónak, amely hétfő délután csapott le az Oklahoma állambeli Moore-ra.

A KFOR televízió helyszíni jelentése szerint 20-30 kisiskolásnak nyoma veszett, nagy a valószínűsége annak, hogy életüket vesztették. A forgószél teljesen lerombolt két elemi iskolát, az egyikben 75 tanuló és nevelő próbálta meg átvészelni a hirtelen lecsapott vihart.
A tornádó nyomán több mint 120 embert szállítottak kórházba, köztük mintegy 70 gyereket. A sérültek között többen válságos állapotban vannak.

Moore-ban, Oklahoma City mintegy 50 ezres elővárosában a mentőalakulatok versenyt futnak az idővel a romok alatt rekedtek életéért. A megsemmisült iskola és annak az apokaliptikus pusztulás képét idéző környéke felett légtérzárat rendeltek el, nehogy a gépek hangja elnyomja a segélykiáltásokat.
Barack Obama elnök, aki telefonon beszélt Mary Fallin kormányzóval, megígérte, hogy minden szükséges szövetségi segítséget megad a mentéshez. A kormányzó Moore-ba vezényelte a nemzeti gárda egységeit.
„A legrosszabb félelmeink váltak valóra ezen a délutánon” – nyilatkozott a CNN-nek Bill Bunting, a Nemzeti Óceán- és Légköri Igazgatóság vihar-előrejelzési központjának operatív igazgatója.
A több mint 3 kilométeres szélességben vonuló forgószél mintegy 45 percig tombolt Moore-ban. A viharban megsérült a helyi kórház, ahonnan a betegeket ki kellett menekíteni. Egy közeli farmon mintegy 100 ló pusztult el.
Az amerikai meteorológiai szolgálat előzetes adatai szerint a Moore-ra lecsapó tornádóban a szél sebessége elérte a 320 kilométert, amivel a forgószél a Fujita-Pearson skálán EF-4-es erősségűnek minősül. A legerősebb, EF-5-ös tornádók 322 kilométeres sebességnél kezdődnek.

A településen egyébként 1999-ben egy olyan tornádó pusztított, amelyben a felszín közelében 486 kilométeres sebességű szél abszolút világrekordot állított fel. Az akkori forgószélnek 41 halálos áldozata, valamint 583 sérültje volt. A kár nagysága elérte az 1,4 milliárd dollárt, amivel az előző moore-i tornádó a harmadik helye került a legnagyobb pusztulást okozó amerikai tornádók között. Az anyagi veszteségek tekintetében annál súlyosabb csak a 2011-es joplini és tuscaloosai katasztrófa volt.
Noha az előrejelzési módszerek tökéletesedtek azóta, a mostani tornádó váratlanabbul csapott le, mint az 1999-es. 14 évvel ezelőtt egy órával a katasztrófa előtt ki tudták adni a figyelmeztetést, most csak 16 perc volt a menekülésre. Ez valamivel több az átlagos 8-10 percnél.
A Moore-on végigsöprő tornádó nem érte el Oklahoma City központját. A város vonzáskörzetében ugyanakkor a délutáni órák során három forgószelet is észleltek. Oklahomában a viharkárok miatt összesen 16 megyében hirdettek szükségállapotot. Az államban mintegy 40 ezren maradtak áramellátás nélkül. Kansasból is súlyos károkat jelentettek.
Az Egyesült Államokban hétfőre a Nagy Tavak vidékétől Texasig tízre emelkedett azoknak az államoknak a száma, amelyekben tornádó vonul át, vagy forgószél fenyeget. A vasárnap kezdődött, és várhatóan még napokig eltartó ítéletidő által fenyegettet területen összesen 55 millió ember él. A tornádók következtében vasárnap ketten vesztették életüket és 39-en megsérültek Oklahomában.

Forrás: MTI

Az MTI híradása szerint az amerikai nemzeti gárda több tucatnyi tagja dolgozott megfeszített erőkkel azon, hogy kiszabadítsa a hó alól Cordova alaszkai kisvárost, amelyet a 2011-es év decemberének közepétől 2012 január közepéig szinte folyamatos havazás sújtott. A kb. 24 nap alatt több mint három méteres hótakaró fedte be a városkát.

A mintegy 2000 lelkes településen a tél folyamán összesen több mint négy és fél méter csapadék esett. Cordovában és környékén több helyen tetők szakadtak be a hó súlya alatt, családok estek a hó fogságába, és lavinák zúdultak le.
Az ugyancsak alaszkai Nome körül befagyott a tenger, az aranyláz idején híressé vált városban fogytán vannak az üzemanyag-készletek. A Bering-tenger jegén az amerikai parti őrség egyetlen jégtörője nyitott utat egy orosz tartályhajónak, ami az utánpótlást szállította.

Forrás: MTI