Április 1-től viharjelzés

Közösen kapcsolta be a nagy tavakra telepített viharjelző rendszert Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke és Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője a Közlekedéstudományi Intézet konferenciáján.

Tanka László, az OKF informatikai főosztályvezető elmondta, hogy a Balatonnál, három medencére osztva 30, a Tisza-tónál öt, a Velencei-tónál három, a Fertő-tónál pedig magyar területen egy viharjelző állomást működtet a katasztrófavédelem.

A balatoni viharjelző fényberendezések

Radics Kornélia azt hangsúlyozta, hogy a viharjelzés immár 82 éve működik a Balatonnál; az idén – prognózisuk szerint – az elmúlt évekhez képest nagyobb szélsebességre és erősödő viharokra kell számítani. A rendszer évi 7 hónapot üzemel, április 1-jétől október 31-ig.
siofokobszervatoirum
A jelenlegi riasztás kétfokozatú: 40 km/h szélnél első fokú, 60 km/h szélnél másodfokú. Az elmúlt évek 90 km/h feletti viharai tették szükségessé a következő, harmadfokú lépést, melyet jövőre léptetnek érvénybe. Ez a különösen veszélyes szelet fogja majd jelezni.

Forrás: MTI

Egyre több természetes vizünk fagy be

 

Megnyílt a jégpálya az Agárdi Popstrandon, a Velencei-tónál – tájékoztatta az MTI-t a programok főrendezője szombat reggel.

Jég
Turbók János elmondta: a popstrandnál kijelölt pályán biztonságos, 11 centiméter vastag természetes jégfelület várja a téli sportok kedvelőit. Az ingyenes jégpályán fakutya- és korcsolyakölcsönzéssel, melegedővel, büfével és fűtött nyilvános vécével is várják a vendégeket. A jéglejáró stégnél a biztonság érdekében léceket és deszkákat is kihelyeztek – tette hozzá. A tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha a vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert.
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról tájékoztatott, hogy a szabad vizek jegén csak abban az esetben szabad tartózkodni, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, nem mozog, és akkor is csak azokon a helyeken, amelyek nem esnek tiltó rendelkezések hatálya alá.

A Balatonon még nem nyitottak hivatalos korcsolyázási lehetőséget. Noha vasárnap délelőtt már 13 centiméteres jégvastagságot mértek Siófoknál, a vízi rendészet továbbra sem ajánlja téli sportolásra a Balaton jegét, annak egyenetlensége miatt. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Méhes Dóra elmondta: hogy a korábbi napok szeles időjárása több helyen megtörte a jeget, és bár a szabaddá vált vízfelületek azóta a nagy hideg miatt újra befagytak, de ezeken a területeken a jégvastagság még nem éri el a 10 centiméteres vastagságot, vagyis az nem biztonságos. Fonyódtól nyugatra ráadásul kisebb hódara is hullott, ami eltakarja a jég egyenetlenségeit.

A Dunán úszó jégtáblák Győrnél - fotó: Opre Gábor

A Dunán úszó jégtáblák Győrnél – fotó: Opre Gábor

A Duna vizén is jégzajlás indult meg. A holtágak sokfelé befagytak, de ezek jégvastagsága igen bizonytalan, nem tanácsos rájuk merészkedni. Ugyancsak ez a helyzet a Tiszán, illetve annak holtágain kialakult jégpáncéllal.

A Vízirendészeti Rendőrkapitányság arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad vizek jegére csak akkor szabad lépni, ha az már kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog. Éjszaka vagy rossz látási viszonyok között pedig még akkor is tilos a jégen tartózkodni, ha egyébként biztonságosnak számít. Ugyancsak tilos a jégre lépni kikötők területén, valamint a folyókon, rianás esetén a Balatonon.
Azt is javasolták, egyedül senki ne menjen a jégre, ne álljanak szorosan egymás mellé nagy csoportban. Ha gyanús ropogást, recsegést észlelnek, azonnal a jégre kell feküdni és hason csúszva meg kell próbálni elérni a legközelebbi biztos pontot, partot, stéget – írták.
Beszakadás esetén igyekezni kell a jég szélében megkapaszkodni, a legközelebbi biztos pont felé mozdulni, közben segítséget kérni. Kerülni kell a felesleges mozdulatokat, hogy a ruházatban lévő szigetelő légréteg ne tudjon távozni. Partot érés után azonnal meleg helyre kell menni, meg kell szárítkozni, forró, meleg italt tanácsos fogyasztani, de kerülni kell a kávé és az alkohol fogyasztását – olvasható a közleményben.
Azt is javasolták, hogy senki ne kezdjen felelőtlenül mások mentésébe, mert azzal az életüket kockáztathatják, inkább hívjanak segítséget. A mentést végzőt kötelekkel kell biztosítani, vagy egy hosszú erős ágat, ruhadarabot nyújtva a bajbajutottnak, ha pedig többen vannak, egymás lábát fogva, “hason fekvő láncként” is segíthetnek. Ezután pedig azonnal hívni kell a mentőket – emelték ki.

Forrás: MTI

Vízpótlás kezdődik a Velencei-tavon

Nyár végére a Velencei-tó vízállása a szabályozási sáv alá került, ezért szükségessé vált a vízpótlás, amelyet jövő kedden, október 12-én kezdenek meg – tájékoztatta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerdán az MTI-t.

Közleményük szerint a vízpótlás a pátkai tározóban felhalmozódott vízkészlet nem megfelelő vízminősége miatt eddig nem volt elvégezhető. A napos, meleg őszi időjárás miatt a vízminőség mostanra vált vízpótlásra alkalmassá.
A Velencei-tó jelenlegi 118 centiméteres vízállása 27 centiméterrel marad el az erre az időszakra előírt optimális, 145 centiméteres vízszinttől és 12-vel az erre az időszakra előírt minimális, 130 centiméterestől.
A pátkai és a zámolyi víztározóban lévő vízmennyiség lehetővé teszi, hogy a tó vízállása a szabályozási sávba kerüljön, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jövő kedden megkezdi a vízpótlást.
Megjegyezték, hogy a vízpótlás előkészítéseként csütörtöktől a zámolyi tározóban lévő vízkészlet egy részét a pátkai tározóba engedik. A vízpótlás a Velencei-tó 135 centiméteres vízállásáig, vagy a téli jeges időszak bekövetkezéséig folyik.

Forrás: MTI

20 cm-t emelkedett a Velencei-tó vízszintje

A Velencei-tó 120 centiméteres vízállása ugyan még elmarad a minimális szabályozási szinttől, átlagosan csapadékos időjárás esetén azonban a következő négy hónapban elérheti azt, és az üdülési szezonban is a sávon belül maradhat – tájékoztatta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója csütörtökön az MTI-t.

Csonki István elmondta: a tó vízállása 120 centiméter, amely a tavaly október 14-én észlelt 100 centiméteres minimumhoz képest húsz centiméteres vízszintemelkedés, de még mindig tizenöttel elmarad a minimális szabályozási szinttől, és tavaly, az év azonos napján is magasabb, 136 centiméteres volt a vízállás.
Hozzátette: a 2013-as év első hónapja rendkívül csapadékos volt. A Velencei-tó vízgyűjtőjére ebben az időszakban 65,4 milliméter csapadék hullott, 34 milliméterrel több, mint a sokéves januári átlag. Úgy vélte, hogy átlagosan csapadékos időjárás esetén a következő négy hónapban a Velencei-tó vízszintje nagy valószínűséggel a szabályozási sávba (130-170 centiméter) emelkedik és az üdülési szezonban is ott marad. A tóhoz kapcsolódó két tározóban pedig várhatóan 3-4 millió köbméternyi, vízpótlásra felhasználható vízmennyiség is összegyűlhet.
A Pátkai-tározó jelenlegi vízszintje 464 centiméter. A vízpótlásra jelenleg rendelkezésre álló vízmennyiség 1 millió köbméter, ami a Velencei-tóra vonatkoztatva mintegy 4 centiméteres emelkedésnek felel meg.
A Zámolyi-tározó vízállása 178 centiméter, ami 254 centiméterrel alacsonyabb a tavalyi év azonos napján észlelt vízállásnál. Ennek oka, hogy 2012 őszén a tározót teljesen kiürítették.

Forrás: MTI