EuMet Időjárás előrejelzés

Április 1-én indul és 7 hónapig tart a balatoni viharjelzés idén 85. alkalommal.

85 évvel ezelőtt, 1934. július 8-án vette kezdetét a viharjelzés a Balatonnál dr. Hille Alfréd légiforgalmi műszaki aligazgató előkészítő munkáját követően.

távvezérelt viharjelző fényberendezés

1934-től 1943-ig minden év nyári időszakában működött a  viharjelzés, majd átmenetileg, egészen pontosan 6 évig megszünették. 1950-ben, belügyminisztériumi döntésére, a rendőrség keretében révkapitányságokat és révőrsöket szerveztek. Feladatuk a tó felügyelete és a viharokra figyelmeztető riasztások kiadása volt. Az ezt követő évben, 1951-ben, már a Meteorológiai Intézet által kidolgozott redszer működött. Színes (sárga, piros) jelzőrakéták, illetve a mólók végébe kihelyezett viharjelző kosarak jelezték a várható viharokat. Innen ered a mai napig is megmaradt hétköznapi „sárga-” és „piros-jelzés” elnevezés, melyet a távvezérelt viharjelző lámpák 1988-as bevezetése óta felváltott az 1. fokú és 2. fokú viharjelzés elnevezés. 2012-ben a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából 3 medencére osztották, így csak a viharhoz valóban közeli területeken kell időlegesen korlátozni a vízen tartózkodást.
A siófoki Metetorlológiai Obszervatóriumot 1956. december 31-én adták át.

2019. április 1-vel, a Balatonon körben működő 46 viharjelző állomás mellett további újdonságok lesznek. A tó mindhárom medencéjébe egy-egy vízbe telepített jelzőlámpás állomás kerül, melyek napelemekkel működnek. Így már a víz közepén hajózva is figyelmeztetést kaphatunk a vihar közeledtéről.

A viharjelzést az RSOE (Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület) üzemelteti. Az online is elérhető viharjelző rendszert a képre kattintva érik el.

1. fokú viharjelzés esetén percenként 45-öt , míg 2. fokú viharjelzés esetén percenként 90-et villan a viharjelző berendezés.

• 1. fokú riasztás esetében 40-60 km/órás széllel, hullámzással kell számolni. Csónakkal és egyéb vízi sporteszközzel, illetve a nélkül is csak a parttól számított 500 méteren belül szabad a vízben tartózkodni.
• 2. fokú riasztás esetében 60 km/órát meghaladó szélerősséggel érkező vihar érkezik. Tilos a vízben tartózkodni akár csónakkal vagy más vízi sporteszközzel, akár eszköz nélkül. Nagy vitorlások esetében 80 km/órás szélerősségig megfelelő intézkedések mellett lehet a vízben tartózkodni.

Forrás: Wikipédia, RSOE, Likebalaton.hu

Közösen kapcsolta be a nagy tavakra telepített viharjelző rendszert Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke és Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője a Közlekedéstudományi Intézet konferenciáján.

Tanka László, az OKF informatikai főosztályvezető elmondta, hogy a Balatonnál, három medencére osztva 30, a Tisza-tónál öt, a Velencei-tónál három, a Fertő-tónál pedig magyar területen egy viharjelző állomást működtet a katasztrófavédelem.

A balatoni viharjelző fényberendezések

Radics Kornélia azt hangsúlyozta, hogy a viharjelzés immár 82 éve működik a Balatonnál; az idén – prognózisuk szerint – az elmúlt évekhez képest nagyobb szélsebességre és erősödő viharokra kell számítani. A rendszer évi 7 hónapot üzemel, április 1-jétől október 31-ig.

A jelenlegi riasztás kétfokozatú: 40 km/h szélnél első fokú, 60 km/h szélnél másodfokú. Az elmúlt évek 90 km/h feletti viharai tették szükségessé a következő, harmadfokú lépést, melyet jövőre léptetnek érvénybe. Ez a különösen veszélyes szelet fogja majd jelezni.

Forrás: MTI