EuMet Időjárás előrejelzés

Három helyen is megdőlt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja augusztus 21-én, de az előrejelzések szerint a következő napokban nem valószínű további vízszintcsökkenés – közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) szerdán az MTI-vel.

Esztergom, 2018. augusztus 16.
Homokpad a Duna árterében alacsony vízállásnál Esztergomban 2018. augusztus 16-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs

A közlemény szerint Ercsinél -67 cm -t regisztráltak, az eddigi rekord az 1970-ben mért -36 cm volt. Dunaföldváron a 2011 decemberében regisztrált -172 cm -nél 1 cm -el alacsonyabbat mértek (-173 cm az új rekord), Dunaújvárosban pedig a 2016-os -55 cm -es rekord dőlt meg 3 cm -el, azaz –58 cm-t regisztráltak.
Hozzátették, szerda reggel Budapestnél 61 cm -es vízállást mértek, ez tíz centivel több, mint a 2003-ban regisztrált legkisebb vízállás.
Az elmúlt 24 órában két centiméteres apadás volt, a legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő hat napban viszont a Duna meghatározó vízgyűjtőin számottevő mennyiségű csapadék várható.
A vízszintemelkedés szombaton éri el Budapestet, aznap déltől áradó tendenciára lehet számítani – fűzték hozzá.

A vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalon követhetik nyomon: Duna vízállás

Az OMIT azt írta, a tartósan alacsony vízállások továbbra is ellehetetlenítik a ráckevei-soroksári Duna-ág természetes vízpótlását, ezért ott a vizet a múlt héten telepített ideiglenes mobil szivattyúk pótolják éjjel-nappal.
Kitértek arra is, a vizsgálatok szerint az ottani vízminőség a felső és az alsó szakaszon jó, a középső szakaszon megfelelő, de az alacsony vízállás, a lelassult áramlás és a magas vízhőmérséklet miatt – elsősorban a középső szakaszon – oxigénhiányos állapot alakulhat ki.
A romlás előrejelzésére egy kiterjedt, speciális rendszert üzemeltetnek, amely hét jellemző helyen vizsgálja a kritikus vízminőségi paramétereket, a megelőzésre pedig levegőztető rendszereket telepítettek Dunaharasztiban, a tassi Rózsa-szigetnél, a Molnár-szigetnél és a szigethalmi hídnál.
A vízálláscsökkenés kedvezőtlen hatásainak elkerülésére a következő napokban újabb ideiglenes vízpótló szivattyúkat telepíthetnek – tették hozzá.

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Forrás: MTI 2018. augusztus 22., szerda 12:26

Hirtelen vízszintemelkedés indult meg a Dunán.

A Duna vízgyűjtő területén, az elmúlt napokban lehullott, illetve a várhatóan még hétvégén is jócskán gyarapodó csapadékmennyiségnek köszönhetően nem csak a helyi, kis folyókon, patakokon alakultak/nak ki villám-árvizek, hanem igen hirtelen vízszintemelkedés indult meg a Duna magyarországi szakaszán is.

A július 15., 06:00-át megelőző 14 napban lehullott csapadék összege

Az Országos Vízjelző Szolgálat szakemberei, a pénteki adatok ismeretében, a folyó, határainkon belül eső, felső szakaszán vasárnapra, Budapesten hétfőre, 550 cm-nél, az alsóbb szakaszokon szerdára, illetve csütörtökre várják az áradás tetőzését.
Nagybajcsnál a vízszint megközelíti a II. fokú árvízkészültségi szintet (540 cm), míg Komáromnál az I. fokú árvízkészültségi szintre (500cm) becslik a tetőzést. Máshol előreláthatólag nem éri el a készültségi szintet a folyó vízszintje.

Az aktuális előrejelzéseket „Vízállás” aloldalunkon találják.

A február második hetében várható jelentős mennyiségű csapadék hatására fokozódó belvíz problémákra és egyes északkeleti folyókon levonuló árhullámra is fel kell készülni.

Az előrejelzések szerint jelentős mennyiségű, helyenként a 70 mm-t is meghaladó csapadék hullik a következő 8-10 napban hazánk határain belül, az északi, északkeleti folyók vízgyűjtőjében pedig ez a szám elérheti a 110-120 mm-t is. A képen fehér vonallal határolva látható a hazai folyók vízgyűjtő területe.

Ennek hatására egyes kisebb folyókon jelentős, a Tiszán és a Dunán csak mérsékelt árhullám érkezése várható.
A jelentősebb vízszintemelkedésben érintett folyók közé tartozik a Túr, de előreláthatólag nem éri el az I. fokú árvízvédelmi készültséget a folyó vízszintje. Tetőzése február 12-14-én várható.
Ugyancsak érintett a Bodrog, ahol a vízszint elérheti az I. fokú árvízvédelmi készültséget és napokig magasan is marad a vízügyi előrejelzések szerint.
A Sajón és a Hernádon is megközelíti, esetleg eléri az I. fokú árvízvédelmi készültség szintjét az áradás. A csúcsot február 13-15-re prognosztizálják.
A részletes és friss vízügyi előrejelzéseket megtekinthetik az alábbi aloldalunkon is: Vízállások

Belvízvédelmi készültség 2016.02.08-án

Az árvizek mellett jelentős problémákat okozhat a fokozódó belvíz helyzet.
Az utóbbi napok csapadékos időjárásának következtében 8 vízügyi igazgatóság területén 32 belvízvédelmi szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget, 21 szakaszon I. fokon, 11 szakaszon II. fokon védekeznek. Területi elöntés 16 ezer ha-on alakult ki, elsősorban a mélyebben fekvő, minden évben belvizes területeket érinti. A legnagyobb elöntést, 12,1 ezer ha-t a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén regisztrálták. Országosan 101 db szivattyútelep üzemel, 3.5 millió m3 belvizet emelnek át a befogadókba. A belvízi védekezésben az igazgatóságok 182 dolgozója vett részt. Legfontosabb feladatuk a folyamatos szivattyúzás, a csatornák, műtárgyak állapotának ellenőrzése, valamint az elöntéssel érintett területek bejárása.

Forrás: Vízügyi Főigazgatóság, Országos Vízjelző Szolgálat

Budapestnél tartósan az eddig mért legkisebb vízszinthez (51 cm) közelít a Duna vízmagassága.

A Gellért-hegy magasságában található Ínség-szikla 2011-ben látszott ki utoljára. Most, 2015 szeptember elején sikerült a szárazra került szikla platójának magasságát pontosan megmérni. A Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsaként is emlegetett Ínség-szikla csúcsa 95 méterrel és 76 centiméterrel található a Balti-tenger szintje fölött.
A vízállás előrejelzés szerint a hétvégén, egy kicsit még tovább csökken a Duna vízszintje. Minimumát október 3-4. folyamán éri el. Most érdemes elsétálni a Szabadság híd, budai hídfője felé, ha szeretnénk megnézni ezt a ritkán látható hegycsúcsot!
Pártai Lucia, október 4-én meg is tette:

A mérésről és annak eredményéről az alábbi cikkben olvashatnak részleteket: Ilyen magas Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa!

Árhullámok várhatók több magyarországi folyón a következő napokban lehulló csapadék hatására – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-t.

Az előrejelzések szerint elsősorban a Dráva-Mura, az Inn, a Traun-Enns, a Bécsi-medence és a Mosoni-Duna külföldi vízgyűjtő területein a következő négy napban lehulló 50-80 milliméter csapadék miatt árhullámok levonulása várható a magyarországi folyókon – olvasható a közleményben.
Hozzátették, a vízszint az árvízi készültséget az előrejelzések szerint leginkább a Murán, a Rábán és a Lajtán érheti el, és nem kizárt, hogy akár a kisebb vízfolyásokon is jelentősen emelkedik a vízállás.
A Duna ausztriai szakaszán áradás kezdődött, ugyanakkor az Országos Vízjelző Szolgálat szerdán kiadott előrejelzése szerint a folyó vízállása a magyarországi szakaszon várhatóan csak megközelíti az elsőfokú készültség szintjét.
A Rába és a Répce felső szakaszán egyelőre csak kisebb mértékben emelkedett a vízszint, jelentősebb áradás a péntek-szombati csapadék hatására várható. Szombaton a vízállás Körmendnél meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet.
A Lajta felső szakaszán is csak a pénteki esőzések hatására indulhat meg az áradás. A vízállás Mosonmagyaróvárnál vasárnapra elérheti az elsőfokú árvízvédelmi készültség szintjét.
A péntek-szombati csapadék hatására a Murán is árhullám várható, Letenyénél a tetőző vízállás meghaladhatja a másodfokú szintet – írta az OVF.
A vízügyi igazgatóságok felkészültek a védekezésre, figyelemmel kísérik az előrejelzéseket, és megteszik a szükséges intézkedéseket.

A friss vízállás előrejelzéseket itt tekinthetik meg: https://www.eumet.hu/vizallas/

Forrás: MTI

Apad a Duna, a Rába és a Lajta vízszintje, kedden 18 órakor megszűnik az elsőfokú árvízvédelmi készültség a Dunán és a Lajtán – közölte az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője kedden az MTI-vel.

Németh József elmondta, hogy az elmúlt 24 órában sehol nem volt jelentős csapadék. A Duna Nagybajcsnál hétfőn folyamatosan áradt, az árhullám szintje késő délután tetőzött 527 centiméteren, azóta intenzíven csökken. Kedd reggel 481 centiméter volt a vízállás. Komáromnál is apad a folyó, hajnalban 492 centiméteren tetőzött.
A Rába Győrnél keddre virradó éjszaka 435 centiméteres vízszinttel tetőzött, azóta apad.
A Lajta Mosonmagyaróvárnál kedd hajnalban 205 centiméteren érte el a legmagasabb szintet, azóta folyamatosan csökken a vízállás.
Az igazgató hozzátette: a Rábca menti belvízvédelmi szakaszon továbbra is másodfokú a készültség szintje. A homok-sarródi, a győrsövényházi, a börcsi, a tárnokréti, a bősárkányi, valamint a lesvári szivattyútelepek továbbra is éjjel- nappal működnek. A belvízzel elöntött terület nagysága 7749 hektár.

Forrás: MTI

Nyár végére a Velencei-tó vízállása a szabályozási sáv alá került, ezért szükségessé vált a vízpótlás, amelyet jövő kedden, október 12-én kezdenek meg – tájékoztatta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerdán az MTI-t.

Közleményük szerint a vízpótlás a pátkai tározóban felhalmozódott vízkészlet nem megfelelő vízminősége miatt eddig nem volt elvégezhető. A napos, meleg őszi időjárás miatt a vízminőség mostanra vált vízpótlásra alkalmassá.
A Velencei-tó jelenlegi 118 centiméteres vízállása 27 centiméterrel marad el az erre az időszakra előírt optimális, 145 centiméteres vízszinttől és 12-vel az erre az időszakra előírt minimális, 130 centiméterestől.
A pátkai és a zámolyi víztározóban lévő vízmennyiség lehetővé teszi, hogy a tó vízállása a szabályozási sávba kerüljön, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jövő kedden megkezdi a vízpótlást.
Megjegyezték, hogy a vízpótlás előkészítéseként csütörtöktől a zámolyi tározóban lévő vízkészlet egy részét a pátkai tározóba engedik. A vízpótlás a Velencei-tó 135 centiméteres vízállásáig, vagy a téli jeges időszak bekövetkezéséig folyik.

Forrás: MTI

HIDROMETEOROLÓGIAI
TÁJÉKOZTATÓ
a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén várható hidrometeorológiai helyzetről
2013. április 3-án 12:00 órakor

Az elmúlt napok enyhe és csapadékos időjárása többfelé okozott jelentős, a Rába s Sajó és a Körösök vízrendszerén III. fok feletti vízszintemelkedéseket. A változékony időjárás a következő időszakban a Tisza, a Sajó és a Kőrösök vízrendszerén tartósan magas vízállásokat eredményez majd.

A csapadék, és a vízgyűjtőkön korábban felhalmozódott, valamint közelmúltban hullott hó olvadásának hatására a Duna hazai mellékfolyóin, és a Tisza vízrendszerén szinte mindenhol jelentős vízszintemelkedések indultak el.
A Dunán az alacsonyabb hőmérsékletek és a kevesebb csapadék miatt számottevő vízszintemelkedések nem alakultak ki. A Rába árhulláma Sárvárnál tegnap este az I. fokú, míg Ragyogóhídnál ma reggel a III. fokú szint közelében tetőzött.
A felvidéki mellékfolyókon szintén árhullámok vonulnak végig, az Ipoly elhúzódó tetőzése Balassagyarmatnál II. fok feletti vízszinttel jelenleg is tart.
A Zalán Zalaapátinál igen magas, bővel III. fok feletti, a LNV-től csak 30 cm-rel elmaradó vízállással tetőzik a folyó. A Kaposon igen jelentős és nagy tömegű árhullám vonul le, a Kurd- nál tegnapelőtt két és fél napja délután óta igen magas, 424-429 cm közötti, tehát szinte stagnáló vízszinteket mérnek (LNV 459 cm).
A Mura árhulláma tegnap este az I. fokú szintet meghaladó 354 cm-el tetőzött.
A Tisza kárpátaljai szakaszairól elinduló árhullám Tivadarnál és Vásárosnaménynál I fok felet- ti vízállással tetőzött.
A mellékfolyók közül a Túron I. fok feletti, a Krasznán II. fok körüli vízszinteket észlelnek. A Sajón Sajópüspökinél II. fok feletti, a Bodrogon I. fok feletti, a Szamoson, és a Hernádon készültségi szint alattiak a vízállások.
A Fekete-Körös vízrendszerén Ant elhúzódó tetőzése 824 cm-rel egészen tegnap kora délelőttig tartott. (III. fok 800 cm). Remeténél az éjszakai órákban mérték a maximális értéket 710 cm-el (III. fok 700 cm). A Fehér-Körösön a gyulai tetőzés 554 cm-el ma reggel következett be (III. fok 550 cm). A Berettyón Szeghalomnál II. fok feletti vízállásokat mérnek, a Sebes-Körös Körösladánynál pedig ezekben az órákban haladta meg a III. fokú szintet. Lejjebb, a Kettős- Körösön Békésnél III. fokú szint feletti, a Hármas-Körösön pedig II. fok feletti értékeket ész- lelnek.
A Maroson egyelőre nem észlelhető számottevő vízszintemelkedés.

Az Országos Vízjelző Szolgálat szerda reggeli előrejelzései szerint a Tisza Tokajtól Kisköréig tartó szakaszán a II. fokú szintek feletti tetőzések várhatóak.
A mellékfolyók közül a Szamoson I. fok alatti, a Bodrogon azt meghaladó, a II. fokot megközelítő vízállás várható. A Sajó újabb árhulláma Sajópüspökinél ma estére várhatóan a III. fokú szintet kissé meghaladó értékkel fog tetőzni. Sajószentpéternél az újabb árhullám a tegnapi tetőzésénél magasabb, de a III. fok alatti vízállást eredményez majd. A Hernádon várhatóan csak az I. fokú szint alatti vízállások alakulnak ki.
A Fekete-Körösön az újabb csapadék Ant vízszintjét tartósan a III. fok, Remetét pedig a II. fokú szint felett tartja. A Fehér-Körösön Gyulánál kialakuló újabb árhullám tetőzése várhatóan elmarad a ma reggelitől. A Kettős-Körös Békésnél ma tetőzik 800 cm körüli értékkel (III. fok 750), a Hármas-Körösön is III. fok feletti tetőzésekre és elhúzódó magas vízszintekre számít- hatunk.
A Maroson a meginduló áradás az előrejelzési időszak alatt várhatóan csak I. fok alatti vízállá- sokat eredményez.
Az árhullámok szempontjából fontosabb vízmércékre vonatkozó részletes előrejelzéseket a 1. és a 2. táblázat tartalmazza.

Az OVSZ kedd reggeli részletes tiszai vízállás-előrejelzései (2013. április 03. 11:01)

Az OVSZ kedd reggeli részletes vízállás-előrejelzései a tiszai mellékfolyókra (2013. április 03. 11:01)

A vízállások várható alakulására és a tetőzések létrejöttére részletesebb információ található a következő oldalakon: Eumet Vízállások , hir.hydroinfo.hu, www.hydroinfo.hu.
A következő hidrometeorológiai tájékoztatót az Országos Vízjelző Szolgálat várhatóan szerdán adja ki.

Budapest, 2013. április 3. 12:00

OVF
Országos Vízjelző Szolgálat
dr. Gauzer Balázs, Hunyady Adrienn

A Velencei-tó 120 centiméteres vízállása ugyan még elmarad a minimális szabályozási szinttől, átlagosan csapadékos időjárás esetén azonban a következő négy hónapban elérheti azt, és az üdülési szezonban is a sávon belül maradhat – tájékoztatta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója csütörtökön az MTI-t.

Csonki István elmondta: a tó vízállása 120 centiméter, amely a tavaly október 14-én észlelt 100 centiméteres minimumhoz képest húsz centiméteres vízszintemelkedés, de még mindig tizenöttel elmarad a minimális szabályozási szinttől, és tavaly, az év azonos napján is magasabb, 136 centiméteres volt a vízállás.
Hozzátette: a 2013-as év első hónapja rendkívül csapadékos volt. A Velencei-tó vízgyűjtőjére ebben az időszakban 65,4 milliméter csapadék hullott, 34 milliméterrel több, mint a sokéves januári átlag. Úgy vélte, hogy átlagosan csapadékos időjárás esetén a következő négy hónapban a Velencei-tó vízszintje nagy valószínűséggel a szabályozási sávba (130-170 centiméter) emelkedik és az üdülési szezonban is ott marad. A tóhoz kapcsolódó két tározóban pedig várhatóan 3-4 millió köbméternyi, vízpótlásra felhasználható vízmennyiség is összegyűlhet.
A Pátkai-tározó jelenlegi vízszintje 464 centiméter. A vízpótlásra jelenleg rendelkezésre álló vízmennyiség 1 millió köbméter, ami a Velencei-tóra vonatkoztatva mintegy 4 centiméteres emelkedésnek felel meg.
A Zámolyi-tározó vízállása 178 centiméter, ami 254 centiméterrel alacsonyabb a tavalyi év azonos napján észlelt vízállásnál. Ennek oka, hogy 2012 őszén a tározót teljesen kiürítették.

Forrás: MTI

A csapadékos időjárás hatására elindult a Balaton vízszintjének intenzív emelkedése: az elmúlt három hét alatt összesen tíz centiméterrel nőtt a tó vízszintje – mondta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója az MTI érdeklődésére hétfőn.

Csonki István tájékoztatása szerint a hirtelen olvadás miatt nagyjából 60 millió köbméter víz érkezett a tóba, amely a Velencei-tó másfélszeres víztömegének felel meg.
Kiemelte: csak a januári hónapban 9 centiméterrel nőtt a vízszint, a vízállás jelenleg 57 centiméter, amely az ilyenkor szokásos szabályozási szinttől mindössze 10-12 centiméterrel marad el.
Jó esély van arra, hogy a május végéig tartó feltöltődési időszak végére a Balaton visszatér a normál szabályozási sávjába, 70-90 centiméter közé – mondta, hozzátéve, hogy egy átlagos évben télen a Balaton vízszintje 30-35 centimétert emelkedik.
Csonki István beszélt arról is, hogy több mint tíz éve kifogástalan a Balaton vízminősége, ezért a vízszintproblémákkal összefüggésbe hozott minőséggel kapcsolatos híreszteléseket képtelenségnek nevezte. A tó vízmélységével a strandoknak és a kikötőknek volt gondjuk a nyáron, ezeket a mesterségesen telepített létesítményeket a tulajdonosnak karban kell tartaniuk – tette hozzá.
A szakember szerint az évközi vízszint-ingadozás a Balatonon 40 centiméterre „lett beszorítva”, miközben a természetes ennél jóval több, 70-80 centiméter lenne. Példaként a Bodeni és a Genfi tavakat említette, amelyek esetében a szakemberek több mint másfél méteres vízszintkülönbséggel számolnak az évszakok között. A strandokat és a kikötőket ott ennek megfelelően alakították ki – jegyezte meg Csonki István.

Forrás: MTI